Szatmárcseke a Felső-Tisza vidékén fekszik, a Szatmári-síkság észak-keleti részén. Minden oldalról folyóvíz veszi körül. Északon és észak-nyugaton a Tisza, keleten a Túr-csatorna, délen pedig a Túr folyó.

Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi napsütéses órák száma 1960-1970, a középhőmérséklet 9,6-9,7 °C, a csapadék összege 700 mm. Uralkodó szélirány az északi és a déli.

Szatmárcseke Kölcsey Ferenc települése, hiszen életművének nagy részét itt alkotta:

- 1823. január 22-én itt írta a Himnuszt, amely Erkel Ferenc zenéjével a magyarok nemzeti himnusza lett,

- Zrínyi dala,

- Zrínyi második éneke,

- A szatmári adózó nép állapotáról című műve,

- Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című szellemi végrendelete.

Ez az a település, amelyet Szatmári-Beregi körutunk során semmiképpen nem szabad kikerülni. A község református, csónakfejfás temetőjét 1973-ban nyilvánították védetté. A csónakra, emberi profilra emlékeztető fekete fejfák történetéről több legenda, elképzelés is született. Az egyik helyi hagyomány szerint egy vízbe fúlt fiú sírjára állították először az emberarcú, csónak alakú fejfát. A temetőben a csónakfejfák mellett ott áll Kölcsey Ferenc síremléke, aki 1823. január 22-én itt írta meg a Himnuszt, és ezen a településen élt haláláig. A síremléken kívül a Kölcsey-kúria előtt álló egész alakos bronzszobor, és a ma már Művelődési Házban berendezett emlékszoba emlékeztet a költőre.

A fentiek mellett a tájház, a templomai és az érdekes, tartalmas programok teszik még vonzóbbá Szatmárcsekét:

- minden év január 22-ét megelőző vasárnap országos szintű Kultúra Napi ünnepség,

- március végén a Nemzetközi Cinkefőző Fesztivál, Népi Ételek Bemutatója és Hagyományőrző Húsvét,

- virágvasárnap: Ökumenikus Keresztút,

- augusztus végi rendezvény a Nemzetközi Szilvalekvárfőző Verseny.

A cinkefőző verseny és a szilvalekvár fesztivál időről időre egyre több embert csábítanak a községbe.